Mielec

Mielec Lengyelország délkeleti részén, a Wisłoka folyó mentén helyezkedik el, mely a Vistula jobb oldali mellékfolyója. A város több, mint 47,36 km2 területen terül el, lakossága pedig 63.500 fő. A település a régió és a megye szociális, gazdasági központja, a Podkarpacie kistérség része.

A település története 800 évre nyúlik vissza, a városi címet 1470-ben nyerte el. Alapítói a Gryfici család lovagjai közül kerültek ki, akik egyben a város névadói is. A XVI. században a Mielccy-ek Lengyelország legtehetősebb és legbefolyásosabb családjai közé tartoztak (várnagyi és apát ranggal rendelkeztek, és volt köztük vajda is). Ennek köszönhetően lett Mielec regionális kereskedelmi és ipari központ, 1595 óta pedig a Római Katolikus Egyház érsekségének székhelye, és egy időben megyeszékhely is. A központi kormányzat 1936-os döntése folytán Mielec a Központi Ipari Övezet része lett, és repülőgépgyártás kezdődött meg a város közelében, mely nagy befolyással volt a település fejlődésére. Már 1939-ben gyártottak itt bombázó gépeket, a német megszállás idején pedig a komplexum a német repülőgépgyártás részévé vált.

1949 után az adottságokat kihasználva közlekedési eszközök gyártása biztosította a város további fejlődését. Továbbra is folyt a repülőgép alkatrészek előállítása, továbbá motorok, csillék, elektronikus autók, „Melex” járművek gyártása. Időközben kiépültek különböző létesítmények a sportolás, oktatás-művelődés, szabadidős tevékenységek folytatásához, mely az ipari szféra támogatásával valósulhatott meg. Ennek köszönhető a „Stal” Mielec sport egyesület sikere is, melynek labdarúgó csapata 1973-ban és 1976-ban megnyerte a lengyel bajnokságot, és több játékosa is többször részt vett a nemzeti válogatottban és az olimpián is (Henryk Kasperczak, Jan Domarski, Andrzej Szarmach, Zygmut Kukla, Włodzimierz Ciołek és Grzegorz Lato, aki az 1974-es Világbajnokság gólkirálya volt).

A ’90-es évek elején a gazdasági és szociális szférában végbemenő óriási átalakulás negatív hatással volt Mielecre. Hirtelen nőtt a munkanélküliség (mintegy 20%-ra), hanyatlani kezdett az ipari termelés, a helyi gazdaság, mely visszavetette a város fejlődését. Nagy fordulat következett be 1995-ben, amikor nagy volumenű beruházás kezdődött el a korábbi ipari területen és megalakult az „EURO-PARK MIELEC” nevet viselő első lengyel Speciális Gazdasági Zóna (SSE). Ennek kedvezett a helyi önkormányzat támogató hozzáállása is, ezért Mielec ismét vonzóvá vált a hazai és a külföldi tőkések számára, amely egy dinamikus fellendülést eredményezett. 1995 és 2004 között közel 90 cég tevékenykedett a zónában. Az ipari parkban található fémmegmunkáló műhely, járműgyár, faipari és bútorgyár, élelmiszergyár, gyógyszeripari vállalat, fagylaltüzem, telekommunikációs és elektronikai cég, papírgyár, üveggyár és műanyag előállítással foglalkozó cég is. Ez jó hatást gyakorolt a helyi kis- és középvállalkozókra is, akik együttműködve a nagy világcégekkel felvirágoztathatták vállalkozásukat. 2004-re Mielec Lengyelország meghatározó ipari és oktatási, szociális központjává vált, 27.000 főt foglalkoztatnak a városban, ebből 12.400 ember az ipari zónában dolgozik. Számos nevelő-oktató intézménnyel rendelkezik a város, a képzés alap-, közép- és felsőfokon is zajlik. A kulturális élet színterei a Kulturális Központ, a Városi Könyvtár, és a Regionális Múzeum, legfontosabb rendezvények a „Nemzetközi Zenei Fesztivál”, „Népi és Népi Kézműves Kiállítás” és a „Mielec Napok”. A sportélet színterei a labdarúgó és atlétikai stadion (ahol több magyar csapat – a Vasas, a Győri ETO – és egy alkalommal a Real Madrid is vendégszerepelt), a fedett sportcsarnok, szabadtéri strand és fedett uszoda, műjégpálya és több tenisz pálya is. Legsikeresebb sportágak Mielec történelmében a férfi labdarúgás, a kézilabda, az úszás, a női röplabda, atlétika.

Manapság a város tovább fejlődik, melynek alapja a 2000-ben elfogadott „Fejlesztési Stratégia”. Ennek keretében zajlik a közúthálózat fejlesztése, szennyvízhálózat modernizációja, melyet részben a városi költségvetésből, részben pedig az Európai Unió programjai által biztosított forrásokból finanszíroznak. Egyre több zöldövezeti zónát, parkot, alakítanak ki, szobrokat állítanak a település különböző pontjain, a városháza rekonstrukciójára pedig 2003-ban került sor. Tervezik a szabadtéri úszómedencék és a strand területének fejlesztését is. Sok pénzt fordítanak az oktatási intézmények állapotának fenntartására, javítására. 2002-ben a város nemzeti oktatás-menedzselési díjat is kapott.

A város bízik a jövőbeni ipari fejlődésben, további – már közművesített – terület vár beruházókra mind a városban, mind pedig az ipari park területén.

Mielec testvérvárosaival együtt ünnepli fennállásának 550. évfordulóját című projekttel kapcsolatos információk: mielec_project_information.pdf
(Information on the project entitled: Mielec is celebrating the 550th anniversary together with its twin towns)