Bácsföldvár

A vajdasági Bácsföldvárral 2006. május 1. napján köttetett meg a hivatalos testvérvárosi szerződés Tiszaföldváron, de a két település kapcsolata hosszabb múltra vezethető vissza.

Fekvése

Óbecsétől 10 km-re délre, Csurogtól 8 km-re északra fekszik, a Ferenc-csatorna partján. A bácsföldvári táj gyönyörű; a Ferenc-csatorna, a Tisza, a Holt-Tisza, a halastavak, a különböző kisebb-nagyobb vizek – gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal. Bácsföldvár az összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin) stb. már enklávé-jellegűek.

Története

Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok, és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágták, és a katolikus templom oltárára kitették. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset. Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.

Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i “felszabadulása” után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának.

A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli. A délszláv háborúk és három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg. 1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

Látnivalók

A Szent Mihály római katolikus templom, amely 1806-ban épült. 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta. Látván ez egyszerű szegényes templomot elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.