Homokréti Ménes
HOMOKRÉTI MÉNES
Tiszaföldvári Települési Értéktár
Felterjesztő:
Soós Antalné Molnár Erzsébet
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: agrár- és élelmiszergazdaság
A szakterületi besorolás indokolása: a Homokréti Ménes egy európai színvonalú és fontosságú állattartó telep Tiszaföldváron, amely 2004 óta a legkorszerűbb technológiával működik, mellyel eredményesen tenyésztik a magyar hidegvérű fajta lovakat.
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Tiszaföldvár, Homokrét
BEMUTATÁS
A magyar hidegvérű Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. A hidegvérű ló jellemzője az erős csontozat, nagy izomtömeg, dús szőrzet és lassú mozgás. Őse a Belgium területén élt vadló. Szélesebb elterjedésük a páncélos lovas haditechnika megjelenésével kezdődött, később pedig nagy szerepet töltöttek be a szállításban, mezőgazdaságban, bányászatban.
A Kárpát-medencében valószínűleg a honfoglalás óta jelen van, de nagyobb mértékben a 19. században terjedt el, a pinkafői és a muraközi tájfajta. Természete miatt főként igavonásra hasznosítják. Hazánkban a Dunántúlon volt jellemző, a 18. században a gabonafuvarozók használták leginkább. Törzskönyvezése 1922-ben kezdődött, majd a világháború után belga és francia ménekkel keresztezve javították-pótolták az igásállományt, ennek nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely 1953-ban államilag elismert fajta lett. A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. Az országban egyre több helyen, erdészetekben is használnak munkára lovakat, és külföldön is.
A Homokréti Ménes története idén húsz éve kezdődött, amikor Nagy Ferenc 2002-ben megvásárolta első hidegvérű kanca csikóit, majd 2004-ben Tiszaföldváron az egykori homokréti tehenészeti telepet. Itt mostanra egy európai szintű korszerű állattartó telepet alakított ki, ahol megteremtette azokat a feltételeket, amelyekkel eredményesen tenyészti a magyar hidegvérű lovakat. A Homokréti Ménesben jelenleg közel 200 ló képviseli ezt a fajtát. A ménes több országos kiállításon vesz részt, tenyészállatok bemutatásával, kettes, illetve ötösfogat felvonultatásával. Az ország jelentősebb mezőgazdasági és állattenyésztési kiállításain, lovas rendezvényein a kiállított tenyészállatokkal és fogatokkal számos elismerést kapott, és nívós díjat vehetett át az elmúlt évek alatt. Tiszaföldváron 2017 óta hat alkalommal került megrendezésre a magyar hidegvérű ménjelöltek saját teljesítményvizsgálata, ahol már közel 80 fedezőmén tett sikeres vizsgát.
Az irányított szaporítási terv részeként egy-egy ménhez több kancából álló hárem tartozik, hogy az adott vérvonalat szigorúan szabályozott körülmények között továbbörökíthessék. Napjainkban is fontos munkája van a tenyésztőknek. Szakértők állapítják meg, hogy mely csődörök alkalmasak tenyészménnek. A ménvizsgára jelentett mének származását részletesen megvizsgálják a tenyésztőegyesület képviselői, s csak azok vehetnek részt a megmérettetésen, amelyek apai és anyai származása DNS-vizsgálattal bizonyított, és a 4 ősi soros származási bizonyítványok szerint megfelelnek az egyesület tenyésztési programjának és szabályzatának meghatározott származási követelményeknek.
Nagy Ferenc a Magyar Hidegvérű Országos Lótenyésztő Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke. Közel 30 magas pontszámmal vizsgázott fedezőmént tenyésztett, ezáltal nagymértékben hozzájárult a magyar hidegvérű lótenyésztés minőségének javításához.
Az őshonos magyar lófajták tartása és tenyésztése hazafias küldetés. A hazai hidegvérű állomány hat nagyvállalkozó tulajdonában van. A Homokréti Ménes célja a magyar hidegvérű fajta génállományának megőrzése és továbbörökítése az utókorra. A telepről Európába és Ázsiába is kerülnek vizsgázott mének. A zömök, rendkívül kitartó fajta kevés híján eltűnt Magyarországról. Másfél évtizede alig 300 példányáról tudtak. Mára a törzskönyvezett állomány 170 ménből és 300 kancából áll. A Kiváló Ménes miniszteri elismerő oklevelet méltán elsőként a Homokréti Ménes kapta meg.
A Dunántúlról az Alföldre Nagy Ferenc hozta létre a ménest, hogy ezen a vidéken is lehetőség legyen ménvizsgát tartani, így a lovakat nem kell messzire szállítani, a vizsgabizottság jön a helyszínre. Mára az esemény túlmutat az Alföldön: az ország távolabbi területeiről is szép számmal érkeznek tenyésztők. Nemcsak határainkon innen, hanem Erdélyben is számon tartják már a Tiszaföldvári eseményt, mivel ott nagy kereslet van a hidegvérűek iránt. Homokrét ma már fogalom a hidegvérű-tenyésztők körében Közép-Európában. Ez leginkább Nagy Ferencnek köszönhető, aki komoly áldozatokat vállalva biztosítja minden évben a helyszínt. Különösen nagy élményt nyújt a ménvizsga idején az is, hogy betekintést nyerhetünk a Homokréti Ménes mindennapjaiba, ahol többek közt mintegy 200 lovat tartanak példamutató módon. A Homokréti lovarda büszkesége a hidegvérű ötösfogat.
Nagy Ferenc jó kapcsolatot ápol a település nevelési-oktatási intézményeivel, ahonnan a gyerekek gyakran ellátogatnak Homokrétre, hogy természetismereti foglalkozásokon vegyenek részt. Nyitott minden oktatási, vagy szabadidőprogram-jellegű megkeresésre, ami záloga lehetne egy működő városfejlesztési stratégiának.
A törvényi oltalom alatt álló fajta, a magyar hidegvérű ló génállományának megőrzése egy európai hírű istállóban, Homokréten történik, így méltó a Tiszaföldvári Települési Értéktárba való felvételére. Városfejlesztési tervek, rendezvények kidolgozására ad lehetőséget, melyeknek célja a helyi gazdaság megerősítése, javulhat a turisztikai desztináció vonzereje. Tudásmegosztó alkalmak szervezésével is profitálhat Tiszaföldvár, és az értékeit kihasználva saját húzómárkájaként való felhasználásával. Mint helyi érték, településarculat-formáló hatással bír. Alkalmas a tiszaföldvári emberek nemzeti és helyi identitásának, értékrendjének erősítésére.
ELISMERÉSEK:
Farkas Sándor, államtitkár, Agrárminisztérium:
“Nagyszerű ménes, nagyszerű szakemberekkel, akik ezt a hagyományos magyar fajtát tenyésztik, tovább viszik, megtartják az utókornak ezt a hagyományt, amit meg kell őrizni. Csak meg kell nézni ezeket a lovakat, rendkívül jó felépítésű, jó testalkatú, jó járású csődörök kerültek felvezetésre.”
Dallos Gyula, az Agrárminisztérium Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért felelős miniszteri biztosa:
“Az elmúlt években ismét reneszánszát éli Magyarországon a lovas sport és a lovas kultúra. Ennek szellemében további cél a lovas hagyományok megismertetése az általános iskolásokkal, a lótenyésztés fejlesztése és a lovak terápiás alkalmazása is a hagyományőrzés mellett. A lovas kultúra egy viselkedési forma, eszköz az emberek nevelésében, amely a tevékenység által megérinti a testet és a lelket, tehát a társadalom számára olyan komplex nevelési erő és lehetőség a kezünkben, amely által az identitástudat, a szellemi, erkölcsi, testi nevelést a ló által egyszerre tudjuk megteremteni.”
“A hidegvérű lónak nem csak jelene van, de lesz jövője is. Mintaértékű, hogy az országos hidegvérű ménvizsga eseményének is helyszínéül szolgáló területen a Homokréti Ménes tulajdonosa Nagy Ferenc, az elmúlt tizenöt év alatt európai szintű hidegvérű tenyészetet és telepet hozott létre és üzemeltet.”
“A ménvizsga bizonyítja a lótenyésztők kitartó munkáját. Megmutatja, hogyan lehet egy olyan ágazatban példaértékűt tenni, ahol az év 365 napján, 0-24 órában kell szolgálni. Egy ágazat, ami a legnagyobb humán erőforrást igényli. Együtt gondolkodunk és dolgozunk azért, hogy bizonyítsuk a magyar vidék az ország lelke, amíg az agrárium jól teljesít, az ország is jól működik.”
Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület társadalmi elnöke:
“A ménvizsga is bizonyítja, hogy jó úton halad a hidegvérű lótenyésztés. Magyarországon napjainkban 1200-1300 kanca és 250 mén alkotja az állományt. A sárga, a fekete, a pej, a szürke és a deres szín változataiban tenyésztett magyar hidegvérű kiváló fogatos ló, megbízhatóan dolgozik, betanítása valamennyi fajta közül az egyik leghálásabb feladat.”
Papp Zsolt György, a vidékfejlesztésért felelős államtitkár:
“Aki őshonos magyar faj tartásába, tenyésztésébe fog, az igazán hazafias küldetést vállal, hiszen valóban kultúránk, hagyományaink része a ló. Nagy Ferenc nemcsak az ország, hanem a világ térképére is feltette Tiszaföldvárt. Olyan lovak kerülnek ki innen, melyekre Európa számos országában felemelik az emberek a tekintetüket. Szoros a szakmai együttműködés az Agrárminisztérium és a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete között. Rövid időn belül, alig néhány évtized alatt megsokszorozódott ezen gyönyörű állatok száma. Az Agrárminisztérium elkötelezett a lovas ágazat fejlődéséért.”
A Homokréti Ménes elismerései, díjai, kitüntetései:
2017. Országos állattenyésztési díj
2019. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Kitüntető Díjat kapott kimagasló teljesítményéért
2020. Miniszteri Elismerő Oklevél a Föld Napja alkalmából, kiemelkedő tevékenységéért
2020. Kiváló Ménes elismerő oklevél a Homokréti Ménes részére
2021. Magyar Állattenyésztésért Díj
Multimédiás források:
www.kormanyhivatal.hu
hidegverulotenyesztok.hu
www.hidegverulo.hu
magyarmezogazdasag.hu
www.szolnoktv.hu
www.szoljon.hu
