Tiszaföldvári Strandfürdő

TISZAFÖLDVÁRI STRANDFÜRDŐ

Tiszaföldvári Települési Értéktár

Felterjesztő:
Soós Antalné Molnár Erzsébet

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: Egészség és életmód

A szakterületi besorolás indokolása:Az érték a környezet természeti adottságaira épülő objektum, amely fürdőzni, gyógyulni vágyó vendégek számára nyújt egyedi lehetőséget.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Tiszaföldvár

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása

Magyarország hévíz-nagyhatalom

A Kárpát-medence alatti földkéreg elvékonyodott, s így a felszínhez közel került a magas hőmérsékletű földköpeny (23-27 km). Emellett vízadó kőzetekre is szükség van, melyekben a térség szintén igen gazdag. A Pannon-tenger maradványaival kiváló a hidrogeológiai helyzete. Ezen kedvező körülmények együttes jelenlétének köszönhető a kimagasló mennyiségű hévíz, és egyéb természetes gyógytényezők, mint az ásványvíz, gyógyvíz, gyógyiszap, barlangklíma, mofetta. Ásványvíz-készletei, gyógyhatású termálvizei is előkelő helyre rangsorolják Magyarországot, Izland, Japán, Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Kína és Új-Zéland mellett itt vannak a legnagyobb hévíz-készletek. A gyógyászati hatásaik szerint a legszélesebb spektrummal hazánk rendelkezik. A legismertebbek: Budapest, Harkány, Hévíz, Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár, Gyula, Hajdúszoboszló, Debrecen, melyek közül Hévíz Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizű tava. A Dunántúlon és Budapesten található források zömében kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak, míg az Alföld alatti források konyhasós alkalikus jódos-brómos gyógyvizet adnak. Kénben leggazdagabb ásványvíz Mezőkövesden, Harkányban, Csisztapusztán és Balfon található. Konyhasót pedig legnagyobb mennyiségben a tamási és a sárvári ásványvízben mutattak ki.

A víz önmagában alkalmas gyógyászati eljárások alkalmazására, kihasználva annak fizikai tulajdonságait (felhajtóerő, hőmérséklet, nyomás). Termálfürdő az a fürdő, ahol a víz hőfoka az emberi test normál hőmérsékletét meghaladja. A gyógyvíz balneoterápiás (lat. balneum – fürdő) kezelésre alkalmas, 30 C feletti, meghatározott ásványi anyag tartalmú víz. Ez a kezelés a víz fizikai hatásai mellett annak vegyi hatásait is kiaknázza, ivókúra, iszapkezelés, borogatás, göngyölés, inhalálás formájában. Az ezzel a minősítéssel rendelkező gyógyfürdők fürdőkezelést, fizikoterápiás ellátást is nyújthatnak, melyeket természetes, vagy mesterségesen fúrt hőforrások, ásványvizes források mellett létesítenek.

Az ország területének 70%-án található +30°C-nál melegebb természetes víz. A természetes vízfeltörések, források az Alföld peremén, a középhegységek törésvonalai mentén, a mesterséges feltárások az Alföldön és a Dunántúlon többnyire olaj- és földgázkutatás nyomán létesültek.

A termál- és gyógyvizeket, a jelenleg ismert és előforduló alkotórészek figyelembevételével a következők szerint lehet osztályozni:

• szénsavas vagy savanyúvizek, amelyek elsősorban vulkanikus kőzetanyagú hegységekben illetve azok peremein találhatók: Balaton-felvidék, a Balaton déli partja, Székesfehérvár és környéke, a Nyugat-Dunántúlon. Balf és Bük, a Mátrában: Parádfürdő.
• alkalikus vizek: az Alföldön: Békéscsaba, Kiskunhalas, a szegedi Anna-forrás, Szolnok. a Dunántúlon: Sikonda, Nagyatád, Kaposvár, Csokonyavisonta, Zalakaros, Észak-Magyarországon: Bükkszék→ a „Salvus víz”, amely ként is tartalmaz, a parádi Csevice, Mezőkövesd-Zsóri-fürdő.
• kénes gyógyvizek: Dunántúlon Harkány, Hévíz, Balf-csak az egyik forrás, Fonyód közelében Csisztapusztán, Észak-Magyarországon Bogácson, Kéked, Budapesten a Lukács és a Rudas-fürdő.
• meszes jellegű vizek: a budapesti gyógyforrások nagy része, az esztergomi és a miskolctapolcai, a mohai Ágnes, és a parádi Szent István forrás.
• keserű vizek találhatók Budapesten, Nagyigmándon, Tiszajenőn.
• konyhasós vizek: Budapest, Debrecen, Sárvár, Igal, Hajdúszoboszló.
• vasas-timsós jellegű gyógyforrások: Parád, (Clarissa-forrás), Erdőbénye, Moha Stefánia-forrás, Csopak.
• jódos, brómos vizek: Ezek az alföldi mélyfúrású kutakból származnak. Hajdúszoboszló, Cegléd, Cserkeszőlő, Karcag, Tiszaföldvár, Túrkeve, Nagyszénás, Nógrád vármegyében Sóshartyánon (Jódaqua).
• Radioaktív jellegű források: Budapesten a Gellért-, és a Rudas-fürdő, Eger, Miskolctapolca, Hévízi-tó.
• egyszerű termálvizek: Az ország nagy részén találhatók.

A fürdőkultúra a római korból hagyományozódott ránk, hiszen Pannónia provincia területén már a római korban felfedezték, hogy a Hévízi-tó biológiailag aktív termáltó. A Római Birodalom felbomlásával ez ugyan megszakad, a török hódítással azonban újra megélénkül. A törökfürdő a római, a bizánci fürdőhagyomány és az iszlám fürdőzési szabályok ötvözete. A török hódoltság területén a XVI. sz-ban Budán, Pécsett, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon, és Egerben építettek törökfürdőket. Többnyire hideg források mellett épültek, amelyek vizét felmelegítették, de Magyarországon kiváltképp sok meleg vizű forrás van, ahol nem volt szükség a melegítésre.

A mára kiépült gyógy és termál-egészségturisztikai szolgáltató és vendégfogadó-rendszer, a magyar balneológiai gyógyítás nemzetközi elismertsége, az azt ellátó orvosok és az egészségügyi személyzet magas színvonalú felkészültsége és egészségügyi szakmaisága, a sok évtizedes fürdőkultúránk jó alap a továbblépésre.

Tiszaföldvár

Az 1970-ben kiadott Hidrológiai Közlöny szerint Tiszaföldvár fürdőtelepének hévízellátására 1960-ban 1046 m mély hévízkút létesült, vízhozama 2900-2562 l/p, hőmérséklete 72-68 C, az alkalikus-kloridos-jódos hévizet nyáron négy nyitott medencében használják fel fürdésre. Az első medence kiásása, téglafalazása, betonozása nagyobb részben társadalmi munkában készült el (Szlankó István, 1961). A hozzá tartozó hideg vizes zuhanyzót 1961-ben építették, az ártéri vizet a Szigeti csordakúttól vezették a hengeres tartályba.

Az OTH által elismert gyógyvizek jegyzéke szerint: a gyógyvíz minősítést az ANTSZ 295/GYF/2003 sz. határozatával adta meg. Kútkataszteri száma K-46. A víz kémiai jellege: Mg(Cl,HCO3). Az alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz kiválóan alkalmas reumatikus, és izületi, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására, műtétek utáni rehabilitációs kezelésre. Ma a gyógyvizű strandfürdő 4 medencével, valamint a felújított vízforgatóval ellátott, 26–28 fokos vízhőmérsékletű uszodával, és az 1046 m –ről feljövő 69 fokos gyógyvízzel kiváló lehetőséget biztosít a gyógyulásra, pihenésre, nyaralásra. Feszített víztükrű úszómedencével, babapancsolóval, dögönyöző medencével bővült a létesítmény. A strand mellett üdülőterület és sátorozásra alkalmas terület is található. A földvári strand nagy népszerűségnek örvend az edzőtáborozó sportolók körében, több egyesület is a településen tartja nyári felkészülésének egy részét. A létesítmény területén melegkonyhás étterem, büfé található. Strandröplabda, futball és vízilabdázási lehetőség várja az idelátogatókat. Helyszínén rendszeresen rendeznek úszóversenyeket, fesztiválokat, kulturális eseményeket.

A Hévízi-tó Hungarikum, a hévizek, hévízkutak minősített nemzeti értékek. Magyarország különleges adottsága a magyar termálvíz, mely mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő. A világ ötödik termálvíz-nagyhatalma Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után. A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak, melyekről világszerte ismert, így jelentős turisztikai szereppel bír. Ez nemcsak a munkahelyteremtő hatás maradéktalan kibontakoztatására alkalmas, hanem a GDP termelésének lehető legolcsóbb, legkevesebb befektetéssel járó módja. A gyógyturizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a világ turizmusában. Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli régiójában fekszik, ahol a turisztika térképére a termálfürdőjével került fel, így méltán híres gyógyvize megőrzendő nemzeti érték, és hatalmas kiaknázható lehetőség.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája:

• Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1963-65. években végzett vidéki ásvány- és gyógyvizekkel kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről, In: Hidrológiai Közlöny, 1970. 2. sz.
• Majthényi László: Nemzeti kincsünk a termálvíz (Pannon Termál Magazin 2006/1 szám) 4-8. old. ISSN 17856116
• Hegedűs Ernő:Idegenforgalmi földrajz I. (Budapest, 2004) tankönyvpótló jegyzet 30-32. o.
• Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974.
• ANTSZ- Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság
• A Közép-Tisza vidék fürdő- és Hévízhasznosításának fejlődése
• https://hungarikum.hu